Eredeti megjelenés: Kultúra.hu 2014. 10. 13.
A rendezvényt a Petőfi Irodalmi Múzeum nagytermében tartották meg, amely a kezdésre csaknem zsúfolásig megtelt az irodalmat értő, és azt szemlátomást maga is művelő közönséggel. A könyvek bemutatását Fogarasi György kezdte, aki mind a szerzők által elvégzett munkát, mind az általa olvasott több ezer oldalt óceánhoz hasonlította, majd kifejtette, riasztó terjedelmük ellenére miért érdemes mégis elolvasni ezeket a „jónak tűnő köteteket”.
Az ismertetést A forradalom ígérete? Történelmi és nyelvi események kereszteződése című antológiával kezdte. A csaknem ezernégyszáz oldalas, ötven tanulmányt tartalmazó kötet több tematikus blokkra osztható. Találhatunk benne irodalmi elemzéseket, többek között Jókai, Kosztolányi, Petőfi és Ady műveiről, több-kevesebb szó esik a nagy francia forradalomról, az 1848-as, az 1956-os, sőt még az 1989-es „forradalomról” is. Az összeállítás igen tág témakört ölel fel, a Kutatócsoport tagjai néha „messze találják magukat eredeti diszciplínájuktól”. A társadalmi és filozófiai problémákra is kitérő, néha „vehemensen elméleti” tanulmányok végső soron mind a történelem és a nyelv egymásra hatásának problémáit boncolgatja, és azt, hogy a nyelv is hozhat forradalmi változásokat.
A második bemutatott mű egy német nyelvű tanulmánykötet volt Signaturen des Geschehens (A történések aláírásai) címmel. A könyv rokon az előtte bemutatott A forradalom ígérete? című antológiával, néhány tanulmány mindkét kötetben megtalálható. Az összeállítás elsősorban az erőszak-politika-nyilvánosság összefüggéseit tárgyalja.
A harmadik kötet Kulcsár-Szabó Zoltán A gondolkodás háborúi, Töredékek az erőszakos diszkurzusok 20. századi történetéből című műve volt. Az „erőszakos” jelző a címben nem tévedés, ebben a könyvben tényleg arról van szó, hogy a huszadik századi totalitariánus rezsimek milyen erőszakos módon kommunikáltak a világgal, és felveti a kérdést, hogy erőszakos rendszerről lehet-e egyáltalán erőszak nélkül beszélni.
Előadása végén Fogarasi György hozzátette: ezek az elemzések nem légüres térben keletkeztek, hanem egy történelmi valóságban. A mai kort egy olyan forradalomnak nevezte, ami nem történt meg, ahol „időnként TV székházat ostromolnak”, és nagyon erős az új kezdet iránti vágy.
Az est második elemzője, Dobos István – hogy ki ne fusson az időből – előre leírta gondolatait a két bemutatott könyvről, Hansági Ágnes Tárca-regény-nyilvánosság és Lőrincz Csongor Költői képek testamentumai című művéről. Az első többek között a tárcaregények hatástörténetével, szerkezetével, a nőolvasók szerepével, a sorozatos megjelenés vonzerejével foglalkozik. Lőrincz Csongor kötete képolvasás és képkritika rejtelmeibe igyekeznek minket bevezetni. A bemutatón Goethe egy költeményén keresztül figyelhettük meg az „anyagként viselkedő költői nyelvet”.
A bemutató után a résztvevők találkozhattak a könyvek szerzőivel, amikor is egy pohár bor mellett tehették meg észrevételeiket, adhatták át gratulációjukat az alkotóknak.
Liska Enikő
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése