2016. október 3., hétfő

Enikő Erasmuson - Bemutatkozás

Egy dolog van, amit ebben a pillanatban mindenképpen tudnotok kell rólam: az Erasmus program segítségével szeptemberben egy fél évre Firenzébe költöztem. Hogy miért? Legfőképpen kalandvágyból és kíváncsiságból. Szerettem volna kipróbálni, milyen külföldön élni, belehelyezkedni egy másik kultúrába. Feszegetni a határaimat, kilépni a komfortzónámból, esetleg bebizonyítani a szüleimnek, hogy ha fél évet túléltem egy vadidegen országban, akkor nem lesz bajom, ha sötétedés után érek haza.
Hogy mindeközben egyetemre járok, nyelvet tanulok, nemzetközi barátságokat kötök (remélhetőleg), és anyagot gyűjtök a szakdolgozatomhoz (ha lesz időm), az már csak járulékos haszon. 

Az Enikő Erasmuson sorozatot azért hoztam létre, hogy első kézből tudhassátok meg, milyen érzés "új életet kezdeni". Ezen kívül részletesen beszámolok az olasz "dolce vita"-ról, igazolom, vagy épp megcáfolom a híres sztereotípiákat. Bemutatom Firenzét, és az összes többi helyet, ahová ezalatt a néhány hónap alatt el fogok látogatni. Mindezt maximum közepes minőségű, de éppen ezért hiteles, általam készített képekkel illusztrálva. 

Gondolkozol rajta, hogy külföldre menj dolgozni, vagy tanulni? Kíváncsi vagy, milyen Olaszország? Tarts velem, és te is átélheted!

2016. szeptember 3., szombat

"[...] évein át-átzakatolt a vonat. Félelmet hozott és sóvárgást távoli tájak felé."
                                               /Hervay Gizella: Levél helyett/

2016. augusztus 27., szombat

Mindig csak a következő lépésre figyelj!
 Utcaseprő Beppo és a végtelen utca

"Látod, Momo - mondta egyszer példaképpen -, ez így van: az ember előtt néha egy hosszú utca van. Azt gondolná, szörnyen hosszú, ennek sose ér a végére, gondolná. Egy ideig hallgatagon maga elé nézett, majd folytatta: - Aztán elkezdi az ember, iparkodik. Ahányszor fölnéz, látja, nem lesz kevesebb,, ami előtte van. Még jobban nekiveselkedik, félni kezd, végül a szuflája is elfogy, nem bírja tovább. Az utca meg még mindig ott van előtte. Így nem szabad csinálni. 

Michael Ende

Gondolkodott egy sort, aztán tovább beszélt. - Sose szabad egyszerre az egész utcára gondolni, érted? Csak a következő lépésre kell gondolni, a következő lélegzetvételre, a következő seprűvonásra. Aztán megint mindig csak a következőre. Megint megállt, töprengett, aztán hozzátette: - Akkor örömet okoz. Ez fontos, mert akkor végzi az ember jól a dolgát. És ez így is kell, hogy legyen. - Ismét hosszú szünet, majd a folytatás: - Egyszer csak észrevesszük, hogy lépésről lépésre végigértünk az utcán. Észre se vettük, a szuflánk se maradt ki. Bólintott magának, s azt mondta befejezésül: -Ez fontos."

/Michael Ende: Momo/

2016. augusztus 21., vasárnap

Vannak bátor és gyáva emberek. Mindketten félnek. A különbség csak annyi, hogy a gyávát ez visszatartja. 

/Rudolf Panka után szabadon/
"Ha szereted, mondd meg. Ha hiányzik, hívd fel. Ha el akarsz érni valamit, tegyél érte."
                                                                             /Rákász Gergely/

2015. november 10., kedd

Sissi Őszi Tánchét a Bethlen Téri Színházban

Eredeti megjelenés: Kultúra.hu 2014. 11. 17.

Hét nap, hét vidéki táncműhely, hét eddig még be nem mutatott előadás a budapesti hetedik kerületben, Erzsébetvárosban, a Bethlen Téri Színházban. Ismét megrendezik november 15. és 21. között a Sissi Őszi Tánchetet, közismertebb nevén a SŐT7 fesztivált.

Könyvbemutató a PIM-ben

Eredeti megjelenés: Kultúra.hu 2014. 10. 13.

A Ráció Kiadó és az MTA-ELTE Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport közös irodalmi-történelmi könyvbemutatót tartott október 8-án, szerdán a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A frissen megjelent köteteket Fogarasi György és Dobos István irodalomtörténészek mutatták be.